Szűz Mária Szent neve templom története
A Diósgyőri Egyházközség történelme hiteles adatok alapján
A Diósgyőri Egyházközség összefüggésbe hozható a koronauradalom jelenlétével. Az uradalom birtokosai között ott találjuk 1735-ben Zatureczky Lászlót, aki papi ember volt. A reformáció előretörésével szemben a római katolikus vallás gyakorlása és a lelkigondozás szervezettebbé tétele végett létrehozta a plébánosi állást és a Plébániai Hivatalt, és irányítása alá vonta a környező települések lelkigondozását.
A Róm. Kat. Plébániai Hivatal anyakönyvének első oldalán található latin nyelvű beírás magyar fordítása a következő: "Az egyházi anyakönvet megnyitották 1737-ben, mely királyi vidék volt, Diósgyőr községben június 1-jén, főtisztelendő Gallovics János, a helység első plébánosa által, amelyet bemutattak a nagyon tisztelt híres szepesi kamarának a plébániai alapítására a fent írt év május 14-én, és hitelesítése megtörtént főtisztelendő Deák Ferenc úr által, aki egri kanonok volt és a katedrális vice archidiakónusa. A leányegyházközségek: Kisgyőr, Varbó, Parasznya, Radostyán, Bábony, Kápolna, Hámor és Hutta."A házasságkötési anyakönyv első bejegyzése: "1737. október 1-jén Diósgyőr Koronauradalom városában Gallovics János megeskettem Miskolcról egy luteránus fiatalembert, Fehér Mátyást egy ugyancsak luteránus diósgyőri hajadonnal, Fridrik Johannával, Gillmer János és Klein Jakab tanúk előtt."A halotti anyakönyvben az első bejegyzés 1737. június 16-ával kezdődik: "amikor egy János nevű fiúcsecsemőt, Kocsis András fiát temették el."A fentiek igazolásul szolgálnak az egyházközség létrejöttének idejéről. Miután a reformátusok kivonultak a templomból a római katolikus egyház megkezdte a templom újjáépítését, melyhez anyagi segítséget Almássy János és Fáy László nyújtottak. A felújítás 1743-tól 1752-ig tartott. Felszentelését 1753-ban Barkóczy Ferenc, egri megyéspüspök végezte.A halottak nyughelyéről is kellett gondoskodni, melyre az alábbi bejegyzés utal: "1746-ban az egyháznak két temetője volt, az egyik a jelenlegi kőkereszt helyén, Zatureczky László főtisztelendő állította, a másik a szőlők felé vezető úton, ez csak római katolikusok és ruténok részére. Ezt a temetőt 1797-ben áldották meg." Az első temető hollétéről nincsenek pontos adatok, hiszen a kőkereszt nem maradt fenn, a másik temető ma is létezik, amely fel van osztva evangélikus, római katolikus és református részekre.A plébánosok közül Weber János nevéhez fűződik a "Historia Domus" megírása, amelyben az egyházközségre és pálos szerzetesekre, valamint a várra vonatkozó, általa ismert történeti anyagot vetette papírra kézírással.1730-1737-ig Pálosok, Minoriták és Ferencesek kereszteltekTemplomunk bejárata nyugatra néz, szinte háttal a városnak. Ennek az az oka, hogy a település a templomtól nyugatra alakult ki. A magyar királyok támogatták a pálos rendházat különféle adományokkal. A település kialakulása érdekében Nagy Lajos király rendeletben fordult a nemesekhez, hogy azon jobbágyaikat, akik tartozásaikat rendezték, ne akadályozzák áttelepülési szándékukban a "Csenik" faluba (ez a mai Csanyikvölgy, mely a papírgyár és a Szinva által határolt terület északi oldalán terül el). A pálosok körül alakult ki Alsómajlát és Felsőmajlát, melyek Felsőgyőr néven váltak önálló községgé, és további fejlődése érdekében 1885-ben csatlakozott Diósgyőr községhez és lett "Nagydiósgyőr" néven a XIII-XIV. században mezőváros.Az egyházközséghez tartozó települések lakosságát, melyek többségükben római katolikus vallásúak voltak, a lelkigondozás érdekében egyesületben (congregációban) fogta össze. Az üveghuták által létrejött települések lakói szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak voltak, mivel az üveggyárak (üveghuták) csak római katolikus munkásokat alkalmaztak. Ilyen település Óhuta, jelenleg Bükkszentlászló és Újhuta, jelenleg Bükkszentkereszt.Az a könyv, amely tartalmazza a congregáció tagjait, 1758-ból származik és az alábbiak olvashatók benne: "Ennek a könyvnek a megnyitása bejegyeztetett abban a szentegyházközségi könyvbe, amelyet Eger adományozott az 1758. évben azzal a kéréssel, hogy a szabályokat a kongregációban tartsák be."Valamint: "ORATIO. Tekints, kérünk, Urunk erre a te családodra, amelyért a mi Urunk Jézus Krisztus nem késlekedett átadni magát ellenségei kezébe és a keresztkínját elfogadni, aki vele él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen."A templomot 1753-ban Szűz Mária névre szentelték fel. A főoltár képe Szűz Máriát ábrázolja koronával a fején, jobb oldalán a kis Jézussal, amint egyik kezével egy gömböt nyújt édesanyjának. Mária képe van a Plébániahivatal pecsétjén is. Diósgyőr címere szintén a templom védőszentjének képét ábrázolja, tehát már a reformáció előtt is a város címere volt s csak tovább használták. Miskolc és Diósgyőr 1550 körül protestáns lett, és 1577-ben Diósgyőrben református eklézsia volt.A templomnak három mellékoltára van, szószéke és a karzaton az orgona. Nagyon régi műemléke a pálosok által a XIII. században készített, fából faragott Szűz Mária szobor, mely kb. egy méteres, ez egy üvegszekrényben látható. A templomhajóban a bejárat jobb oldalán egy barlangszerű kiképzésben szintén egy Szűz Mária szobor van, melyet Vidinszky László, diósgyőri kántortanító építtetett hálából gyermeke súlyos betegségéből való felgyógyulása emlékére. A templom külső főbejáratának ajtaja felett lévő kőtábla latin szövegű feliratának fordítása így hangzik: "A templomot 1743-1752 között újították fel Almássy János és Fay László bőkezűségéből. Felszentelése 1753-ban, Barkóczy Ferenc, egri megyéspüspök végezte."A plébániahivatal gazdasági nyilvántartást is vezetett és a templomi perselypénzeket is pontosan elszámolta. Az élelmezéshez szükséges gabonát a "Pusztamalomban" őröltették, melynek nyilvántartásából kiderül, hogy 1741. január hóban Ladislaus Antonius Zatureczky aláírás szerepel mint az uradalom tulajdonosa és a plébánia alapítója.Az egyházközség életében nagy szerepet betöltő plébános Füstös Pál volt. 1922-től 1955-ig töltötte be ezt a hivatást, és ezen idő alatt apátkanonok, ill. szentszéki tanácsosi rangot ért el. Nem csak az egyház életében töltött be jelentős szerepe, hanem Diósgyőrében is mint képviselő. Az I. világháború után mint fiatal pap a vallási nevelést állította előtérbe. A községben több felekezet létezett és mindegyik rendelkezett külön templommal. Temploma volt a római katolikusoknak, a reformátusoknak, evangélistáknak, babtistáknak és a zsidóknak. Ezek közül a II. világháború után a zsidó templom és iskola megszűnt, ill. lebontásra került. A felekezetek elszigetelődtek egymástól, különösen a római katolikus vallás ügyelt arra, hogy hívei ne keveredjenek más vallásúakkal. Bűnnek számított, ha egy római katolikus vallású bement egy más vallású templomba. Füstös Pál plébános saját egyházi énekkart hozott létre. Az énekkarnak zászlaja is volt, amely a diósgyőri várat és Szűz Máriát ábrázolta. Ez a zászló jelenleg a templomban egy üvegszekrényben látható.A plébániahivatal mellett nyílt meg az egyházi elemi iskola, mely később az Erkel Ferenc Zeneiskola épülete lett, jelenleg pedig a Diósgyőri Római Katolikus Óvoda található itt. A kötelező hitoktatásra igen nagy súlyt fektettek.Az egyház anyagi biztonsága és intézményeinek fenntartása érdekében megnyerte a munkáspártok támogatását, akik megszavazták, hogy az egyházadót minden dolgozótól munkahelyükön hivatalosan levonják fizetésükből (fél százalék), és az összeget a illetékes egyházak részére átutalják. A befolyt összeget közösségi célokra és intézményeik fenntartására fordították. Ebből fedezték a templom többszöri felújítását, felekezeti temetők vasbetonnal való körülkerítését.Füstös Pál javaslatára 1928-ban Diósgyőr címerében változás történt. A címer Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal két diófa közt. A két diófát két pálmafával javasolta kicserélni, és ezzel beleötvözni a Diósgyőrben 1313-ban István nádor által alapított pálos rendház címerét, mely egy pálmafa, felette egy fekete holló, szájában egy szelet kenyérrel. Ezzel jelképezve azt, hogy a pálosok története összekapcsolódik Diósgyőr történetével. A címermódosítást a belügyminiszter jóváhagyása után a közgyűlés elfogadta, s az elkészült új címert az iskolák tantermeiben el kellett helyezni, és annak tiszteletben tartását is elrendelték.Az egyház gondoskodott arról, hogy a bérmálás szentségét minél többen felvegyék. A bérmálás az egyház és a község életében ünnepnek számított. A feljegyzések örökítették meg, hogy 1904. május 12-én Párvy Sándor Szepes vármegye püspöke szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Diósgyőrben. Ezen egyházi ünnepségen a Polgári Dal- és Önképzőkör énekkara fáklyás felvonulással és szerenáddal köszöntötte a püspököt. 1922-ben pedig Szmrecsányi Lajos egri érsek végezte a bérmálást, szintén ünnepség keretében.
Plébánosok névsora
1730-1737-ig Pálosok, Minoriták és Ferencesek
kereszteltek
1 Gallovics János 1737-1738
2 Varanay György 1738-1750
3 Csák Ferenc 1750-1754
4 Szlancsik György 1754-1763
5 Jávorka Tamás 1763-1771
6 Spernahovics János 1771-1775
7 Bezerédi Károly 1776-1790
8 Schmidt János 1790-1806
9 Veber János 1806-1822
10 Mahovszky József 1822-1829
11 Mihálik András 1829-1847
12 Ribáry János 1847-1851
13 Zaszkalszky János 1851-1853
14 Halmay István 1853-1858
15 Gregorics János 1859-1861
16 Posonyi József 1862-1862
17 Begowcsevich László 1862-1863
18 Vajhart Vince 1864-1869
19 Driszner József 1869-1877
20 Blazsejovszky Ferenc 1877-1893
21 Nagysitkei Kiss László 1894-1911
22 Marnó Gyula 1911-1912
23 Meyer Béla 1912-1913
24 Anvander András 1913-1913
25 Fáber Adolf 1914-1922
26 Körmendy Lajos Izidor 1922-1922
27 Füstös Pál 1922-1955
28 Petroczky Lajos 1955-1976
29 Lászlófalvi Gusztáv 1976-1990
30 Kovács László 1990-2003
31 Mikolai Vince 2003-2022
32 Szabó József 2022-
Káplánok névsora
1 Kiszely Ferenc 1850-1850
2 Jókay István 1851-1853
3 Gobády János 1853-1855
4 Dányi István 1856-1857
5 Szikorszky János 1857-1859
6 Ruscsák János 1860-1861
7 Duttykay Pál 1861-1861
8 Hevesy József 1861-1862
9 Vida Ferdinánd 1862-1862
10 Michalek Emmanuel 1864-1865
11 Luga László 1865-1866
12 ifj. Tóth János 1866-1867
13 Szelefarmosi Bdó Károly 1867-1869
14 Hámán András 1869-1872
15 Tersztyánszky Dezső 1871-1871
16 Adamovics József 1872-1872
17 Gyenes Pál 1873-1876
18 Sárossy Sándor 1877-1877
19 Kubicza Lajos 1877-1883
20 Lovisek Mihály 1883-1887
21 Meszkó Balázs 1887-1889
22 Szakács Viktor 1889-1889
23 Belky József 1889-1892
24 Sembery Miklós 1892-1895
25 Scheliga Mihály 1895-1896
26 Dr. Csepela Lajos 1896-1899
27 Markovics Pál 1899-1903
28 Grusz István 1903-1906
29 Kocsis István 1906-1908
30 Kocsis Sándor 1908-1911
31 Bánhegyi Béla 1911-1913
32 Egyedi László 1913-1913
33 Kobilják András 1914-1916
34 Székely László 1919-1922
35 Zajácz Gyula 1922-1925
36 Tobákos Péter 1925-1927
37 Maksa János 1927-1927
38 Schernhardt Kornél 1927-1928
39 Szalay Ferenc 1928-1929
40 Tóth Gyula 1929-1931
41 Tököly Imre 1931-1932
42 Molnár Tibor 1932-1933
43 Szabó Ferenc 1933-1934
44 Dr. Ligeti József 1934-1935
45 Mátyus Imre 1934-1934
46 Bódis András 1934-1935
47 Prommer János 1935-1936
48 Koncsek János 1935-1936
49 Bakos Károly 1936-1938
50 Jakab István 1936-1936
51 Csernoch Ágoston 1936-1938
52 Tarnavölgyi László 1938-1939
53 Pongrácz Sándor 1938-1939
54 Nagy István 1939-1941
55 Fojtik Vidor 1939-1940
56 Boros János 1940-1941
57 Litkei Antal 1941-1941
58 Devánszky Ignác 1941-1946
59 Péró Sándor 1941-1942
60 Pávay Sándor 1942-1945
61 Nagy János 1945-1946
62 Lengyel Dezső 1946-1948
63 Kovács János 1946-1951
64 Mogyoróssy Mihály 1948-1952
65 Kocsis Ferenc 1952-1956
66 Dr. Ritter Márton 1954-1955
67 Dr. Kishonthy István 1955-1957
68 Vajk Alajos 1956-1969
69 Ambrus Loránt 1958-1960
70 Eperjessi László 1960-1962
71 Rácz Imre 1962-1963
72 Sály Miklós 1963-1966
73 Tóth Sándor 1966-1972
74 Pap József 1969-1970
75 Borsos János 1970-1971
76 Mezei András 1971-1974
77 Szabó István 1973-1973
78 Léka Endre 1973-1974
79 Mikolai Vince 1974-1978
80 Kovács Albert Béla 1974-1977
81 Eperjesi László 1977-1989
82 Szőke József 1978-1981
83 Fejes János 1981-1985
84 Galó József 1985-1986
85 dr. Sárvári György 1986-1990
86 Kecskés Attila 1989-1991
87 Gyenes István 1991-1996
88 Linzenbold József 1991-1993
89 Pehm G. Antal (TORG) 1993-1996
90 Kövári F. Dávid (TORG) 1996-1998
91 Szabó József 1998-2000
92 Juhász Zóltán 2000-2001
93 Gulyás Zsolt 2001-2004
94 Artner Péter 2004-2005
95 Koós Ede 2005-2008
96 Kakuk Ferenc 2008-2011
97 Thurzó Péter 2011- 2013
98 Tengan Sebastian 2013 -2014
99 Palotai Ádám 2014-2017
100 Maksó Péter 2017-2020
101 Marosi Balázs 2020-