Hámori plébánia :: Miskolc Diósgyőr Római Katolikus Plébánia

Hámori Római Katolikus Plébánia 3517 Miskolc, Palota u. 61

Római Katolikus Templom 3517 Miskolc, Palota u. 22.

Jelenleg a Diósgyőri Római Katolikus Plébánia látja el.

3535 Miskolc, Puskás Tivadar u. 1. Tel.: +36-46-37-9595

NYÁRI MISEREND

HÁMOR - Hétköznapi szentmise szerda 17,30

Vasárnapi szentmisék: 10,00 (iskolai szünidőben 9,30)

ÓMASSA

Télen minden hónapban a 2. és 4. vasárnap van szentmise

Télen (óra átálltástól) 15,00 Nyáron (óra átállítástól ) 16.00

(július 9-én kivételesen 8,30-kor lesz szentmise)

Plébánia története

1770-ben Fazola Henrik egri lakatosmester, a kovácsolt vaskapuk művésze a kincstárral társulva a diósgyőri koronauradalomhoz tartozó erdőségben, a Garadna patakra vasolvasztó kemencét, egykori elnevezéssel massát, lejjebb a Szinva patakra ugyancsak vízi erővel, lapátkerékkel hajtott vasfeldolgozó pörölyművet, hámort létesített. A vasolvasztó massa mellé telepített felvidéki szakmunkások hozták létre az Ómassa nevű települést, a vasverők pedig a mai Hámort. A gyáralapító fia, Fazola Frigyes gyárigazgató 1813-ban a hámorokhoz közelebb felépítette a nagyobb befogadó képességű új vasolvasztót, az új massát, mellette létrejött az Újmassa nevű munkástelep, az ómassát pedig 1828-ban lebontották, anyagát az ottani iskolába építették be, de az első őskohó támfala most is áll az ómassai iskola udvarán.

1771-től 1786-ig 339-re emelkedett a massa és hámorok munkásainak lélekszáma. Ezek jobbára szlovák és német anyanyelvűek voltak. A diósgyőri plébános, akihez filiaként voltak beosztva, lelkigondozásukat a nagy távolság miatt nem bírta kielégítően ellátni. Kérésükre a bányakamara mint kegyúr felépített Hámorban egy kis kápolnát fából (1786-1793), ebben sietve elhelyezték a kis harangot, mellyel a bányászok a munkaidő kezdetét is jelezni szokták. Grünwald Lőrinc nevű miskolci minorita volt az első lelkészük. A helyi lelkészséget 1794-ben állították föl, miután kiváltak a diósgyőri plébánia szervezetéből. Hámort 1801-ben plébánia rangjára emelték. Filiája lett Ómassa, majd a később létesült Újmassa nevű település. A paplakot 1798-ban építette fel a selmeci bányakamara. 1809-től Poffók Dávid a plébános. A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobrot 1806-ban emeltette Siegl József gyári számvevő és neje, Fazola Borbála, a gyáralapító leánya.

A Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom a falu közepén a Szinva partján, a gyári kancellária közelében feküdt. Anyaga a nedvességtől elkorhadt, építménye életveszélyessé vált. 1814-ben legnagyobb részét lebontották, csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg, itt helyezték el ideiglenesen az oltárt és néhány széket. A haranglábat a lebontott templom gerendáiból állították fel.

Egy új, nagyobb kőtemplom építését Fischer érsek kezdeményezésére 1809-ben határozta el a gyári főhatóság, alapkövét 1810 tavaszán elhelyezték, év végéig a falakat is felhúzták, de ekkor a bányakamara pénzügyi nehézségekre hivatkozva félbeszakíttatta az építkezést. 1818-ig még a régi, ezután pedig a félig kész új templom sekrestyéje lett az istentisztelet színhelye, a hívek túlnyomó része a szabad ég alatt hallgatta a misét. 1832-ig húzódott az új templom építése és belső felszerelése, ekkor végre megáldhatták. 1839-ben új paplakot és iskolát építettek Hámorban. A templomot 1930-ban renoválták, ennek titulusa: Magyarok Nagyasszonya.

A templom mellett álló Szent István szobrot Ságodi Ferenc gyűjtéséből és buzgalmából, Gruss István akkori plébános tervei szerint készítette Borsodi Dezső szobrász, Szent István 900 éves évfordulójára 1938-ban.

Filia Miskolc-Ómassa

E kis kápolna épült Szent Lajos király tiszteletére 1983-1986

II János Pál pápasága, Kádár László egri érsek, dr. Kovács Endre Főegyházmegyei c. püspök idején a hivek adományából Lászlófalvi Eördögh Gusztáv c. apát esperes plébános szervezésében.

A kápolna tiszteletreméltó Kelemen Didáknak is emléket kíván állittani.